Fejléces levélpapírok

„A magyar áru karácsonya. Karácsonyra öntudatos magyar ember csak honi ajándékot vásároljon!"

A honipar és a mezőgazdasági termékek pártolása érdekében megindított propaganda 1929-ben.

 

Az alább bemutatásra kerülő röplap az MNL Baranya Megyei Levéltárának gyűjteményében, a Miasszonyunkról nevezett női Rend pécsi római katolikus Szent Erzsébet leánygimnáziuma iratanyagában található.[1]

Az iskola

Az iskola története 1907-ben kezdődött, amikor gróf Zichy Gyula pécsi megyéspüspök I. és V. osztállyal megnyitotta a művelt középosztály leánygyermekeinek magasabb általános műveltséget nyújtó középiskolai jellegű felsőbb leányiskolát.[2] Az 1910–1911. tanévben lett teljes, hat osztályos az iskola, s mint ilyen, az 1915–1916. tanévig állt fenn. Mivel az intézet nem nyújtott képesítést a gyakorlati, kenyérkereső életpályákra – a leányok mind nagyobb számban jelentkeztek magántanulóként fiú középiskolákba – szükség volt egy új iskolatípus létesítésére. A vallás-, és közoktatásügyi miniszter a 86100/1916. VKM sz. rendelettel életbe léptette a középfokú női oktatás reformját, a felsőbb leányiskolák mellett megteremtve két új iskolatípust: a leánygimnáziumot és a felsőkereskedelmi leányiskolát. Ennek értelmében az 1916–1917. iskolai évben állami támogatás nélkül, kizárólag a rend erejéből, ötödik osztállyal megindult a leánygimnázium. Az új iskola megnyitásáért a rend köszönetet mondott a püspöknek és Pécs szabad királyi városnak is az általuk nyújtott támogatásáért.[3] Az iskola az 1919–1920. iskolai évben nyolcosztályú intézménnyé vált, a felsőbb leányiskola osztályai megszűntek Ebben az iskolai évben tartották az első érettségi vizsgálatot. Az intézet „égi pártfogójául” Árpád-házi Szent Erzsébetet választotta, így az iskola neve az 1921–1922. tanévben A Mi Asszonyunkról nevezett női Rend pécsi róm. kath. Szent Erzsébet leánygimnáziuma lett.

Tisztelt Kutatóink és Ügyfeleink!

A Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára részlegeinek

kutatótermei, kutatószolgálatai, valamint ügyfélszolgálatai

2017. december 20-tól 2018. január 1-ig zárva tartanak.

Nyitás: 2018. január 2. (kedd)

Megértésüket köszönjük!

Orgonaköltségvetések az Angster József és Fia Orgona- és Harmóniumgyártól a XX. század első felében

A pécsi Angster orgonagyárat Angster József (1834–1918) alapította 1867-ben, aki eredetileg az asztalos mesterséget tanulta ki. A Királyi Helytartótanács 1816. július 16-ai rendelete alapján a Habsburg birodalom határain belül tett hároméves vándorlás nélkül senki sem lehetett mester, így Angster József is útnak indult.[1] 1859-ben épp munkát keresett, amikor Titz Péter orgonaépítőnél Bécsben volt egy megüresedett hely. Ez év december 9-én kezdte meg a munkát a Titz-féle orgona- és harmóniumgyárban, egészen addig csak asztalosműhelyekben dolgozott. Ezt követően számos országban megfordult, szakmailag nagy hatással voltak rá Párizsban a Cavaillé-Coll műhelyében gyűjtött tapasztalatok. 1854. április 28-án indult vándorútjára, csak Bécsben öt évet töltött, Párizsban hármat, végül 1866. augusztus 23-án érkezett Mohácsra. Első orgonáját a pécsi zsinagóga számára készítette, amelynek befejezésére és átadására 1869 márciusában került sor. Ez az orgona ekkor még három munkásának segítségével készült el, az üzem fejlődésével azonban a dolgozók száma is növekedett.[2] (Például egy 1930-as levéltervezet szerint akkor már 80 magyar állampolgár alkalmazottja volt a gyárnak).[3] Angster József 1918. június 9-ei halálát követően fiai, Angster Emil (1874-1939) és Angster Oszkár (1876-1941) vették át a gyár vezetését.

Oldalak