Fejléces levélpapírok

 A Magyar Levéltárosok Egyesülete 2018. évi Vándorgyűlésén kolléganőnk vehette át

a Dóka Klára-díj III. fokozatát.

 

A Magyar Levéltárosok Egyesülete

Hrakovszky Edgárnénak

a Magyar Nemzeti Levéltár

Baranya Megyei Levéltára

nyugalmazott ügyviteli alkalmazottjának

több, mint négy évtizeden keresztül, nagy szakmai elhivatottsággal és hűséggel végzett,

magas színvonalú, precíz és lelkiismeretes munkája,

egyben például szolgáló levéltári pályafutása elismeréséül a

Dóka Klára-díj

III. fokozatát

adományozza.

 

Kelt Pécsett, 2018. július 9-én,

a Magyar Levéltárosok Egyesületének vándorgyűlésén.

Az egyházi iskolák végórái

Az I. sz. kéttagú államosítási bizottság rendes heti jelentése 1950. január 10. − január 15.

 

A magyar iskolarendszer 1948 előtt többségében felekezeti iskolákból állt. 1942-ben Baranya vármegyében az iskolafenntartók 60,6 %-a a római katolikus, 17,7%-a a református, 4,2 %-a az evangélikus, 1,1-a az izraelita egyház volt.[1] 1948. június 16-án az Országgyűlés elfogadta az 1948. évi XXXIII. törvénycikket. Ez kimondta, hogy a törvény hatálybalépésekor fennálló nem állami iskolák és a velük összefüggő tanulóotthonok, továbbá a kisdedóvodák fenntartását[2] az állam veszi át, ezen intézmények tanítóit, tanárait és óvónőit pedig állami alkalmazottakká minősítik át. A törvény 3. §-a szerint az állami fenntartás alá kerülő intézmények épülete, berendezése, felszerelése és azok fenntartását szolgáló egyéb vagyona (tanítói föld, lakás stb.), mint közművelődési célvagyon, az állam tulajdonába ment át.[3]

A gyakorlati megvalósítás több szakaszban valósult meg: a 8000/1948. VKM[4] sz. rendelet értelmében az államosított iskolát haladéktalanul el kellett látni olyan felirattal, amely az iskola állami jellegét tüntette fel, az iskola pecsétjét 1948. július 31. után már nem lehetett használni. Az iskola felett az egyházi vagy más önkormányzati hatóság mindennemű rendelkezési joga megszűnt, mint ahogy az iskolafenntartó által teljesítendő helyi javadalom is.[5]

A „Polonia Węgierska” folyóirat „GŁOS POLONII” című negyedévi mellékletének 133. számában Sárközi Edit: Sikorski Tádé (Tadeusz Sikorski) lengyel nemesi származású építész és iparművész címmel készített interjút Nagy Imre Gábor főlevéltárossal, a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára igazgató-helyettesével.

Sikorski Tádé lengyel nemességének elismeréséről a hónap dokumentuma sorozatunk 2015. februári számában olvashatnak.

100 éve hunyt el Angster József orgonaépítő mester, a magyar ipar- és hangszertörténet kiemelkedő alakja

(Kácsfalu, 1834. július 7. – Pécs, 1918. június 9.)

 

Forrás: ANGSTER 2003.

Oldalak