Fejléces levélpapírok

Tisztelt Kutatóink és Ügyfeleink!

A Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára

részlegeinek kutatótermei, kutatószolgálatai, valamint ügyfélszolgálatai

2016. augusztus 8. és 19. között zárva tartanak.

Megértésüket köszönjük!

A Magyar Nemzeti Levéltár 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójához kötődő felhívása kapcsán az Eszéki Állami Levéltár és az MNL Baranya Megyei Levéltára az Eszéki Magyar Főkonzulátus bevonásával közös sajtótájékoztatót tartott 2016. július 7- én Eszéken. A sajtókonferenciát Antonio de Blasio, eszéki magyar főkonzul, dr. s.c. Dražsen Kušen, az Eszéki Állami Levéltár megbízott igazgatója, és Kult László az MNL Baranya Megyei Levéltára igazgatója tartották. A sajtókonferencián készült fotók a galériában láthatóak.

Raktárlátogatások

A Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozathoz kapcsolódóan levéltárunk idén is megnyitotta raktárait az érdeklődők előtt, idegenvezetéssel egybekötött csoportos raktárlátogatások keretében. Levéltáros kollégáink vezetésével a 18, 19, 20 és 21 órakor induló 1-1 csoport összesen 33 fős létszámmal megtekintette a Király utcai részlegünk raktárait, és eközben betekintést nyerhettek az intézményünk őrizetében található iratanyagok sokféleségéről, mennyiségéről, valamint az itt folyó napi munkákról.

A hónap dokumentuma

Érettségi, vizsga nélkül

Hadiérettségi a Ciszterci Rend Pécsi Római Katolikus Főgimnáziumában az első háborús tanév végén

A főgimnázium épületét 1914 nyarán a katonaság lefoglalta, és csak szeptember elején vonultak ki az épületből. A kormányzat azonban arra törekedett, hogy a magyar oktatás a lehető legkisebb hátrányt szenvedje el a háború miatt, ezért fontos állami és kulturális érdekekre hivatkozva a tanév megnyitása mellett döntött, már ekkor felvillantva azonban az iskolai év esetleges lerövidülését.[1]

A tanév az ünnepi Veni Sanctéval megkezdődött szeptember 12-én, a tanítás 14-én indult meg. Az előadásokat a december elején történt katonai beszállásolás két napra megszakította, ezt követően az oktatás váltott rendszerben, délelőtti és délutáni előadásokkal működött. Buzássy Ábel, a főgimnázium igazgatója mindössze három helyiséget tudott az oktatás részére megmenteni. Ezekhez csatolta az igazgatói lakás nagytermét, így lehetett négy termet a tanítás szolgálatába állítani, az iskolának megmaradt területet lefalazták, hogy a diákok ne tudjanak érintkezni a katonákkal. A katonák beszállásolása a ciszterci főgimnáziumban egészen a tanév végéig tartott. Tovább nehezítette a helyzetet, hogy a tornatanár, Kovács Emil bevonult, így a tanév során tornaóra nem volt. (A többi iskolában sem volt rózsás a helyzet: a pécsi Pius Alapítványi Katolikus Főgimnáziumban ekkor 600 sebesült feküdt, a kereskedelmi és a reáliskolában szintén sebesülteket helyeztek el, az összes többi iskolába pedig a katonaság volt beszállásolva.[2]) Míg a katonák életüket, vérüket adták a fronton, az itthon maradottak is kivették részüket a háborús feladatokból. A jótékonykodás mindennapi cselekedetté vált: a diákok és tanárok nap, mint nap bizonyították elkötelezettségüket. Többek között gyűjtöttek a hadba vonultak téli ruhájára, a katonák karácsonyi ajándékára, a bevonult katonák itthon maradt családjainak megsegélyezésére, a Vakokat Gyámolító Országos Egylet, a Gyermekszanatórium részére, hadikölcsönt jegyeztek. Az intézmény részt vett a szedercserjelevél gyűjtésben, ezen kívül nagy mennyiségű rezet, ónt és ólmot szedtek össze és szolgáltattak be. Nem utolsó sorban imádkoztak a harcolókért, részt vettek a püspökség által tartott, elesett katonák lelki üdvéért tartott gyász istentiszteleten. Az iskolai dolgozatok is a háború szellemében íródtak.

Oldalak