Fejléces levélpapírok

Vae victis!

A pécsi polgárság vezetőinek a szerb városparancsnokhoz intézett alázatos kérvénye

 

Pécset 1918. november 14-én, egy csütörtöki napon szállta meg a szerb hadsereg. Erre lehetőséget az előző nap az elhíresült Károlyi-féle delegáció (tagjai Károlyi Mihály, Jászi Oszkár, Linder Béla, Hatvany Lajos és Bokányi Dezső) és Franchet d’Espèrey francia tábornok, az antant keleti hadseregeinek főparancsnoka közt aláírt belgrádi katonai konvenció nyújtott, amely tudvalevőleg ideiglenes demarkációs vonalat jelölt ki. Ez Babócsa és Barcs között kezdődött, majd Szigetvártól, Bükkösdtől, Orfűtől, Hosszúheténytől, Pécsváradtól, Apátvarasdtól, a Duna-Tisza közén Bajától, Felsőszentivántól, Kelebiától, Röszkétől északra húzódott. Pécs a maga szénbányászata révén stratégiai szempontból is nyilvánvalóan kiemelt jelentőséggel bírt.

A legelső napokban még viszonylag konszolidáltnak volt mondható a helyzet a Mecsek déli lábánál, sőt, Nendtvich Andor, Pécs kiemelkedő jelentőségű polgármestere Cvetić Miloš alezredest irodájában fogadta. A szerb tisztek gróf Zichy Gyula pécsi megyéspüspöknél is tisztelgő látogatást tettek a püspöki palotában.

Felhívjuk Tisztelt Ügyfeleink figyelmét, hogy a Dobó István utcai részlegünk megszűnt. 2017. augusztus 21-től a volt Mecseki Szénbányák Munkaügyi Irattárának anyagából történő adatszolgáltatásra a Király utcai részlegünk I. emeletén a 103. sz. irodában lévő Ügyfélszolgálaton nyílik lehetőség.

Megértésüket köszönjük!

„[…] kik figyelmeztetés után sem tesznek eleget kötelességüknek, vagy engedetlenek, rakonczátlanok és társaikat roszra iparkodnak reá birni, az intézetből azonnal kizárathatók”[1]

A pécsi vincellériskola alapszabályának változásai

 

A Magyarországon 1887 és 1893 között pusztító filoxéra (szőlőgyökértetű) különösen a hagyományos borvidékeket – így például a pécsit – érintette súlyosan, ahol a lakosság egy részének a szőlő biztosította a megélhetést, illetve a kiegészítő kereseti lehetőséget.[2] Bár az 1888. évi pécsi fíloxéra kongresszus állást foglalt a szénkénegezés[3] mellett, Baranyában és Pécsett az egységes, sikeres védekezés nem valósulhatott meg, ugyanis még a szakemberek sem értettek egyet a fíloxéra megítélésében és az ellene alkalmazandó módszerekben, ráadásul a gyakorlati tapasztalat is hiányzott.[4] A Pécsi borvidék számára a szőlőterületek államilag támogatott újratelepítése jelentette a megoldást. A jelentős befektetést igénylő rekonstrukcióhoz a kormányzat agrárkölcsönt nyújtott a szőlőbirtokosoknak. A sikeres újratelepítések legfontosabb előfeltétele azonban a szakoktatás fejlesztése volt.[5]

Az intézményes vincelléroktatás megindulása előtt Pécsett és Baranyában vasárnapi iskolákban lehetett elsajátítani a szőlészeti-borászati ismereteket.[6] A vincellérek gyakorlati képzést kaphattak ültetésről, metszésről, gyomlálásról, oltványok készítéséről, azok kezeléséről, a szénkénegezésről és gépkezelésről.[7] Szerveztek zöldojtási tanfolyamokat[8] és jelentős szerepet töltöttek be a szőlészeti vándortanítók is.

Tisztelt Kutatóink és Ügyfeleink!

A Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára részlegeinek

kutatótermei, kutatószolgálatai, valamint ügyfélszolgálatai

2017. augusztus 7-től 2017. augusztus 18-ig zárva tartanak.

Nyitás: 2017. augusztus 21. (hétfő)

Megértésüket köszönjük!

Felhívjuk tisztelt ügyfeleink figyelmét, hogy az MNL Baranya Megyei Levéltárának Dobó István utcai részlegében található Mecseki Szénbányák Munkaügyi Irattára költözés miatt előreláthatólag 2017. augusztus 18-ig zárva tart. Ez idő alatt személyes ügyintézésre nincs lehetőség, azonban a postai úton beérkezett megkereséseknek továbbra is eleget teszünk.

Megértésüket köszönjük!

Oldalak