Fejléces levélpapírok

A hónap dokumentuma: Ünnep a harctéren - Az „52-es Frigyes bakák"...

Ünnep a harctéren

- Az „52-es Frigyes bakák”[1] karácsonyai -

A volt cs. és kir. „Frigyes Főherceg” 52. gyalogezredre gondolva Pécs és a Délvidék katonáira emlékezünk, akik példátlan bátorsággal, kitartással és önfeláldozással küzdöttek az első világháborúban.

Az ezred Pallay Rezső és Horváth Kázmér által összegyűjtött iratanyagában található, német nyelvű hadinaplók a harci jelentések alapját képezhették, amelyek kötelező eleme volt a harc előtti helyzet rövid leírása, és magának az eseménynek a jellemzése pontos idő- és helymegjelölés feltüntetésével. A vázlatok, rövidítések használata az átláthatóságot és a terjedelem rövidségét biztosították. A részletesebb tudósításokban információkat találunk többek között a csapat állapotáról, a lőszer mennyiségéről, az egészségügyi körülményekről, az ellátmány elegendő vagy nem elegendő voltáról, a ruházatról, az időjárásról, a fontosabb munkálatokról, az ellenségről, a csapat által biztosított szolgálatokról és nem utolsó sorban a fontosabb ünnepekről, mint a karácsonyról.

Tisztelt Kutatóink és Ügyfeleink!

A Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára részlegeinek kutatótermei, kutatószolgálatai valamint ügyfélszolgálatai 2014. december 22. és 2015. január 5. között zárva tartanak.

Megértésüket köszönjük!

Tisztelt Kutatóink és Ügyfeleink!

A Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára részlegeinek kutatótermei, kutatószolgálatai valamint ügyfélszolgálatai 2014. december 13-án 8.00–12.00 között tartanak nyitva.

A hónap dokumentuma: Kodolányi János osztálykönyvei a Pécsi Állami...

Kodolányi János osztálykönyvei a Pécsi Állami Főreáliskolában 1910–1916

Kodolányi János 1899. március 13-án született a Pest megyei Telkin. Apja uradalmi főerdész volt, akit 1903-ban Pécsváradra helyeztek. 1905–1909 között itt végezte az elemi iskola első négy osztályát. Szülei időközben elváltak, majd apja újból megnősült. A család 1909-ben Vajszlóra költözött, Kodolányi az elemi iskola ötödik osztályát itt fejezte be. Az ormánsági falu élményvilága nagy hatással volt későbbi munkásságára. Itt sajátította el az anyanyelvet, itt ismerte meg az ormánsági tájnyelv ízeit, a baranyai németség egyéni dialektusát.

1910-ben apja beíratta a Pécsi Állami Főreáliskolába. Albérletben lakott, többek között a vasútállomás közelében, a Szent Imre utca 3. szám alatt Börötzffy Károlyéknál, aki a ciszterci gimnázium világi rajztanára volt. Fia, Endre, aki ekkor elsős elemista volt, így emlékezik vissza: „Kodolányinak külön szobája volt a vaskerítéssel körülvett, villaszerű épület utcai részében […] Sokat foglalkozott velem, főleg számtanra és írásra tanított. Már akkor is beteg volt, bottal járt, és sokat mulasztott betegsége miatt.” A főreáliskola a mai Mátyás Király utca 17. szám alatti, akkor egyemeletes, romos épületben működött. A ciszterciek Széchenyi téri főgimnáziuma mellett – ahol egy évtizede Babits Mihály érettségizett – másodrangú intézménynek számított. A város iparos és kereskedő rétege, valamint a környék polgári lakossága íratta ide gyermekeit. Itt a nyelvek és a humán ismeretek helyett az algebra, a geometria és a földrajz voltak a vezető tantárgyak.

Oldalak