Fejléces levélpapírok

A hónap dokumentuma: Kodolányi János osztálykönyvei a Pécsi Állami...

Kodolányi János osztálykönyvei a Pécsi Állami Főreáliskolában 1910–1916

Kodolányi János 1899. március 13-án született a Pest megyei Telkin. Apja uradalmi főerdész volt, akit 1903-ban Pécsváradra helyeztek. 1905–1909 között itt végezte az elemi iskola első négy osztályát. Szülei időközben elváltak, majd apja újból megnősült. A család 1909-ben Vajszlóra költözött, Kodolányi az elemi iskola ötödik osztályát itt fejezte be. Az ormánsági falu élményvilága nagy hatással volt későbbi munkásságára. Itt sajátította el az anyanyelvet, itt ismerte meg az ormánsági tájnyelv ízeit, a baranyai németség egyéni dialektusát.

1910-ben apja beíratta a Pécsi Állami Főreáliskolába. Albérletben lakott, többek között a vasútállomás közelében, a Szent Imre utca 3. szám alatt Börötzffy Károlyéknál, aki a ciszterci gimnázium világi rajztanára volt. Fia, Endre, aki ekkor elsős elemista volt, így emlékezik vissza: „Kodolányinak külön szobája volt a vaskerítéssel körülvett, villaszerű épület utcai részében […] Sokat foglalkozott velem, főleg számtanra és írásra tanított. Már akkor is beteg volt, bottal járt, és sokat mulasztott betegsége miatt.” A főreáliskola a mai Mátyás Király utca 17. szám alatti, akkor egyemeletes, romos épületben működött. A ciszterciek Széchenyi téri főgimnáziuma mellett – ahol egy évtizede Babits Mihály érettségizett – másodrangú intézménynek számított. A város iparos és kereskedő rétege, valamint a környék polgári lakossága íratta ide gyermekeit. Itt a nyelvek és a humán ismeretek helyett az algebra, a geometria és a földrajz voltak a vezető tantárgyak.

A hónap dokumentuma: Egy spontán katonai parádé...

Egy spontán katonai parádé az első világégés közepette Pécsett

Pécs szabad királyi város katonaváros volt. Ezzel együtt, a Mária Terézia királynő nevéhez kötődő kiváltság megszerzését (1780) követően is természetesen megőrizte alapvetően katolikus egyházi jellegét. Mindamellett a városban számos laktanya létesült, továbbá 1898-ra, egyetlen esztendő alatt felépült az Alpár Ignác által tervezett, gyönyörű kovácsoltvas kapuval, kerítéssel, középen Zrínyi Miklós szobrával a törvényhatósági jogú város egyik büszkeségét jelentő neobarokk Hadapródiskola. (A II. világháború után pusztán politikai okok miatt barbár módon lerombolták a hatalmas épületet, ma az AOK Elméleti Tömbje áll helyén.)

Felhívjuk tisztelt kutatóink és ügyfeleink figyelmét, hogy tagintézményünk központi e-mail címe megváltozott. Régi e-mail címünk (bml@bml.hu) helyett új központi e-mail címünk: baml@mnl.gov.hu Munkatársaink e-mail elérhetősége is megváltozott, amelyekről a Munkatársaink menüpontban tájékozódhatnak.

Megértésüket köszönjük!

A hónap dokumentuma: Pécsi Harctéri Kiállítás (1914. október 19. – november. 16.)

Pécsi Harctéri Kiállítás (1914. október 19. – november. 16.)

Egy páratlan pécsi kezdeményezés

A Nagy Háború kitörésével egy időben megmozdult a pécsi társadalom: különböző civil kezdeményezések indultak a bevonult katonák családjairól való gondoskodás jegyében, illetve a harctéren megsebesült, megbetegedett katonák ellátása érdekében.

A pécsi hivatalos segítőakció megindításáról a Pécsi Napló augusztus 5-én megjelent számában olvashatunk. Dr. Visy László, Pécs szabad királyi város főispánja vállalta el a hadba vonultak családjait segítő bizottság elnöki posztját, a pénztárosi teendők elvégzésére Bolgár Tivadart kérték fel.

A társadalom minden rétege lehetősége szerint kivette részét a jótékonykodásból, ki pénzzel, ki természetbeni adománnyal, ki pedig jótékonysági akciók, rendezvények szervezésében, lebonyolításában való részvétellel. Az adakozók névsorát, és a felajánlott adományaikat a napilapok részletesen leközölték.

A rendezvények sorában kiemelkedő helyet foglalt el a Monarchiában egyedülálló vállalkozásként megvalósult harctéri kiállítás Bolgár Tivadar, és a pécsi festőművész Gebauer Ernő szervezésében. A pécsi sajtó a kiállításról már a kezdetektől tudósított. A Dunántúl és a Pécsi Napló c. napilapokban is kérik a közönséget, hogy akiknek a szerbiai és oroszországi harcterekről emlékük van, állítsák ki azokat. Ez lehet fegyver, löveg, ékszer, érem, szőnyeg, ruhaféle. Igen sokan vannak ugyanis, akik rendelkeznek ilyen emléktárgyakkal.

Tisztelt Ügyfeleink és Kutatóink!

A Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára részlegeinek kutatótermei, kutatószolgálatai valamint ügyfélszolgálatai rendezvény miatt 2014. október 28-án zárva tartanak.

Megértésüket köszönjük!

Oldalak