Fejléces levélpapírok

 

 

 

Időszaki kiállítás nyílt a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltárában

„Pécs és Baranya 1848/49-ben a nyomdászat tükrében” címmel.

 

 

 

Előzetes bejelentkezéssel megtekinthető Pécsett, az MNL Baranya Megyei Levéltára Király utcai részlegében (7621 Pécs, Király utca 11.)

2018. március 14-től június 15-ig, munkanapokon 8.00 és 14.00 óra között.

 

2018. február 20-án a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. megbízásából levéltárunkban jártak az MTVA Vallási Műsorok Főszerkesztőségének munkatársai. Az Útmutató című dokumentumfilm-sorozat "Angster József, az orgonaépítő" című epizódját ugyanis részben levéltárunkban forgatták. A műsor 2018. február 25-én a Duna TV-n került adásba. A filmet Hídvégi Igor rendezte, a felelős szerkesztő Barlay Tamás. A műsor megtekinthető itt: www.mediaklikk.hu.

Az egyházi iskolák végórái

Az I. sz. kéttagú államosítási bizottság rendes heti jelentése 1950. január 10 − január 15.

(Vargháné Szántó Ágnes levéltáros)

 

A magyar iskolarendszer 1948 előtt többségében felekezeti iskolákból állt. 1942-ben Baranya vármegyében az iskolafenntartók 60,6 %-a a római katolikus, 17,7%-a a református, 4,2 %-a az evangélikus, 1,1-a az izraelita egyház volt.[1] 1948. június 16-án az Országgyűlés elfogadta az 1948. évi XXXIII. törvénycikket. Ez kimondta, hogy a törvény hatálybalépésekor fennálló nem állami iskolák és a velük összefüggő tanulóotthonok, továbbá a kisdedóvodák fenntartását[2] az állam veszi át, ezen intézmények tanítóit, tanárait és óvónőit pedig állami alkalmazottakká minősítik át. A törvény 3. §-a szerint az állami fenntartás alá kerülő intézmények épülete, berendezése, felszerelése és azok fenntartását szolgáló egyéb vagyona (tanítói föld, lakás stb.), mint közművelődési célvagyon, az állam tulajdonába ment át.[3]

„A magyar áru karácsonya. Karácsonyra öntudatos magyar ember csak honi ajándékot vásároljon!"

A honipar és a mezőgazdasági termékek pártolása érdekében megindított propaganda 1929-ben.

 

Az alább bemutatásra kerülő röplap az MNL Baranya Megyei Levéltárának gyűjteményében, a Miasszonyunkról nevezett női Rend pécsi római katolikus Szent Erzsébet leánygimnáziuma iratanyagában található.[1]

Az iskola

Az iskola története 1907-ben kezdődött, amikor gróf Zichy Gyula pécsi megyéspüspök I. és V. osztállyal megnyitotta a művelt középosztály leánygyermekeinek magasabb általános műveltséget nyújtó középiskolai jellegű felsőbb leányiskolát.[2] Az 1910–1911. tanévben lett teljes, hat osztályos az iskola, s mint ilyen, az 1915–1916. tanévig állt fenn. Mivel az intézet nem nyújtott képesítést a gyakorlati, kenyérkereső életpályákra – a leányok mind nagyobb számban jelentkeztek magántanulóként fiú középiskolákba – szükség volt egy új iskolatípus létesítésére. A vallás-, és közoktatásügyi miniszter a 86100/1916. VKM sz. rendelettel életbe léptette a középfokú női oktatás reformját, a felsőbb leányiskolák mellett megteremtve két új iskolatípust: a leánygimnáziumot és a felsőkereskedelmi leányiskolát. Ennek értelmében az 1916–1917. iskolai évben állami támogatás nélkül, kizárólag a rend erejéből, ötödik osztállyal megindult a leánygimnázium. Az új iskola megnyitásáért a rend köszönetet mondott a püspöknek és Pécs szabad királyi városnak is az általuk nyújtott támogatásáért.[3] Az iskola az 1919–1920. iskolai évben nyolcosztályú intézménnyé vált, a felsőbb leányiskola osztályai megszűntek Ebben az iskolai évben tartották az első érettségi vizsgálatot. Az intézet „égi pártfogójául” Árpád-házi Szent Erzsébetet választotta, így az iskola neve az 1921–1922. tanévben A Mi Asszonyunkról nevezett női Rend pécsi róm. kath. Szent Erzsébet leánygimnáziuma lett.

Oldalak