Fejléces levélpapírok

A röplap propaganda szerepe a mecseki szénbányáknál 1954 és 1957 között

a Babics András[1] történész irathagyatékát képező bányászattörténeti dokumentumokon keresztül

 

„A vas és acél országa”[2] – rövid gazdaságpolitikai áttekintés Magyarország 1946 és 1953 közötti időszakából

A második világháború után az ország gazdasága romokban hevert. A háborús pusztításokon kívül ebben fontos szerepe volt a németeknek és az oroszoknak egyaránt, akik kíméletlenül kifosztották az országot. Ezenkívül az országra nehezedett 1946-ig több, mint 1 millió szovjet katona élelmezésének és elszállásolásának a terhe. A fegyverszüneti egyezmény által előírt jóvátétel megfizetése pedig tovább rontotta a borzalmas gazdasági helyzetet, amely 1946 tavaszán hiperinflációt eredményezett. Két intézkedés mentette meg az országot ebből a helyzetből, egyrészt az USA visszaszolgáltatta az MNB aranykészletét, amelyet 1944-ben a nácik Németországba vittek, másrészt az augusztusi pénzreform, amely Magyarország fizetőeszközévé a pengő helyett a forintot tette. Az ideiglenes kormány és az azt novemberben felváltó koalíciós kormány tevékenységének köszönhetően a helyzet stabilizálódott, ugyanakkor – a koalícióban részt vevő, a szovjet hatalom erőteljes támogatását élvező Magyar Kommunista Párt (MKP)[3] révén – megkezdődött a gazdaság szovjet minta alapján történő átalakítása. 1946 júliusában államosították a szénbányákat, majd sorra a legnagyobb ipari vállalatokat, bankokat, 1948 márciusában a 100 főnél nagyobb vállalkozásokat és végül 1949 végén a 10 főnél több embert alkalmazók is sorra kerültek. Az újjáépítési célból 1947-ben megkezdett hároméves terv e fenti és más további intézkedések hatására látszólag pozitív eredményre vezetett, hiszen 1949-re az egy főre jutó ipari termelés elérte a haború előtti szint 123%-át, és szerény javulás állt be a városi népesség életszínvonalában is, ezért a Magyar Dolgozók Pártja (MDP)[4] már ebben az évben a program befejezése mellett döntött.[5]

Tájékoztatjuk tisztelt Kutatóinkat és Ügyfeleinket, hogy az MNL Baranya Megyei Levéltára minden részlegének kutatóterme, kutatószolgálata, valamint ügyfélszolgálata 2017. április 26-án (szerdán) rendezvény miatt zárva tart.

Megértésüket köszönjük!

A Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára tisztelettel meghívja önt „A szőlőművelés évszázadai a Villány-siklósi és a Pécsi borvidéken” c. szőlészeti-borászati konferenciájára. Meghívó letölthető innen (pdf-formátumban).

Helyszín:             Hotel Palatinus City Center (Pécs, Király u. 5.) Nádor II. terem

Időpont:              2017. április 26. (szerda) 900

forrás: http://pecs2010.blog.hu/2010/07/19/parti_galeria_varosfoglalas_pecs_arcai_17_forbat_alfred_1897_1972_epitesz_festo_varostervezoA mai napon 120 éve született Forbát (Füchsl) Alfréd (Pécs, 1897. márc. 31. – Vällingby/Svédország, 1972. máj. 23.), a pécsi születésű építész, a magyar Bauhaus-tagok (bauhauslerek) egyike.

Forbát Alfréd névmagyarosításának levéltárban őrzött dokumentumairól és munkásságáról a hónap dokumentuma sorozatunk 2016. szeptemberi számában található bővebb információ.

Borsy Judit: A garéi református lelkész járandósága 1814-ben

 

1813-ban a Felső-Baranyai református kerület Baranya vármegyéhez azzal a kéréssel fordult, hogy hitelesítsék a lelkészi és tanítói járandóságokat, mivel a régi jegyzőkönyvben rögzített községek és lelkészek közti megállapodások már elavultak. A vármegye ezért egy bizottságot alakított, a bizottság végigjárta a református parókiákat, és a járandóságokról hiteles, községi elöljárók által aláírt szerződéseket készített. A vizsgálat során a községi elöljáróknak lehetőségük volt a község által sérelmezett pontokat jelezni, és a bizottság lehetőség szerint a panaszokat orvosolta. Az így kiegészített szerződéseket jegyzőkönyvbe másolták, melyet a Baranya Vármegye levéltárában megőriztek.

Oldalak