Fejléces levélpapírok

Hónap dokumentuma: Teleki Zsigmond nemzetközi hírű szőlész és borász...

Teleki Zsigmond nemzetközi hírű szőlész és borász fejléces levélpapírja[1]

Nézzük meg, hogy milyen szerepe volt a társadalmi írott interakcióban a cégjelzéssel, vagy fejléccel ellátott levélpapírnak egy-másfél évszázaddal ezelőtt. A cégjelzéses iratnak, illetve az antikváriumokban fejléces számlának nevezett dokumentumnak a legtöbb köze a reklámhoz van. A szakirodalomban nem áll rendelkezésre pontos definíció és nehéz is a meghatározás, ahogy Bernard Brochand és Jacques Lendrevie írja: „a reklám a tömörség művészete, ellenáll a pontos definícióknak.”[2] De mi is az a cégjelzéses, vagy fejléces irat? A legegyszerűbb magyarázat szerint: a fejléc a levél alaki részei közé tartozik, mely a feladó adatait tartalmazza. Ha kicsit kibontjuk ezt a megállapítást, akkor azt mondhatjuk, hogy a levél/irat felső részén, vagy szélén az iratot kibocsátó személy, gyár, üzem, intézmény nevét, működési körét, alapításának évét stb. feltüntető, nyomdai úton előállított, figyelemfelhívó jelzést tartalmazó irat.

Szeretettel meghívjuk és várjuk a Total Art Egyesület rendezvényére:

2015. szeptember 25-én (pénteken) lesz a „Baranyai Nemzetiségi Körkép” következő eseménye,

a Német értékek Baranyában” című rendezvénysorozat megnyitója.

Helyszín: Pécs, Király utca 24 – Király Galéria

Megnyitó: 2015. 09. 25. 18 óra

Hónap dokumentuma: Baranyaiak hódoló látogatása Bécsben...

Baranyaiak hódoló látogatása Bécsben I. Ferenc József 85. születésnapja alkalmából

 

1915. augusztus 18-án töltötte be 85. életesztendejét az akkoriban már aggnak számító uralkodó, I. Ferenc József császár és apostoli magyar király. Az I. világháború immár13. hónapjában járt. A rákövetkező évben, november 21-én elhunyt Ferenc József.

Szeretettel meghívjuk és várjuk a Total Art Egyesület rendezvényére:

2015. augusztus 28-án (pénteken) lesz a „Baranyai Nemzetiségi Körkép” következő eseménye, "A horvátok sokszínűsége és kultúrája Baranyában” című rendezvénysorozat megnyitója.

Megnyitó: 2015. augusztus 28. 18 óra
Helyszín: Pécs, Király utca 24 – Király Galéria

Hónap dokumentuma: A pécsváradi uradalmi tisztek szabadságkérelmei

A pécsváradi uradalmi tisztek szabadságkérelmei

Adalékok a reformkori fürdőkultúrához

 

A közalapítványi kerületekben alkalmazott tiszteknek, beosztottaknak az uradalmi alkalmazás biztos állást, jövedelmet, nyugdíjat jelentett. Az alkalmazottak általában életük végéig szolgáltak, nyugdíjazásuk vagy hivatali érdekből, vagy saját kérésükre történt. Az illetményt a szolgálati idő alapján számolták, ellátást kaptak az özvegyek és az árvák is. Szabadság azonban nem járt az uradalmi alkalmazottaknak, egyedi engedélyek alapján távozhattak csak el szolgálati helyükről.

A feloszlatott szerzetesrendek uradalmaiból létrehozott Pécsváradi közalapítványi kerület hét (pécsváradi, bozsoki, versendi, szekszárdi, dunaföldvári, mágocsi és vajszlói) uradalmát a főtiszt Pécsváradról, a pécsváradi várban lévő főtiszti irodából irányította. Az utasításokat a helytartótanácstól kapta, és oda továbbította a kérvényeket, jelentéseket. A közalapítvány sajátos jellegéből adódóan mintegy állami intézményként működött.

Oldalak