Fejléces levélpapírok

„[…] kik figyelmeztetés után sem tesznek eleget kötelességüknek, vagy engedetlenek, rakonczátlanok és társaikat roszra iparkodnak reá birni, az intézetből azonnal kizárathatók”[1]

A pécsi vincellériskola alapszabályának változásai

 

A Magyarországon 1887 és 1893 között pusztító filoxéra (szőlőgyökértetű) különösen a hagyományos borvidékeket – így például a pécsit – érintette súlyosan, ahol a lakosság egy részének a szőlő biztosította a megélhetést, illetve a kiegészítő kereseti lehetőséget.[2] Bár az 1888. évi pécsi fíloxéra kongresszus állást foglalt a szénkénegezés[3] mellett, Baranyában és Pécsett az egységes, sikeres védekezés nem valósulhatott meg, ugyanis még a szakemberek sem értettek egyet a fíloxéra megítélésében és az ellene alkalmazandó módszerekben, ráadásul a gyakorlati tapasztalat is hiányzott.[4] A Pécsi borvidék számára a szőlőterületek államilag támogatott újratelepítése jelentette a megoldást. A jelentős befektetést igénylő rekonstrukcióhoz a kormányzat agrárkölcsönt nyújtott a szőlőbirtokosoknak. A sikeres újratelepítések legfontosabb előfeltétele azonban a szakoktatás fejlesztése volt.[5]

Az intézményes vincelléroktatás megindulása előtt Pécsett és Baranyában vasárnapi iskolákban lehetett elsajátítani a szőlészeti-borászati ismereteket.[6] A vincellérek gyakorlati képzést kaphattak ültetésről, metszésről, gyomlálásról, oltványok készítéséről, azok kezeléséről, a szénkénegezésről és gépkezelésről.[7] Szerveztek zöldojtási tanfolyamokat[8] és jelentős szerepet töltöttek be a szőlészeti vándortanítók is.

Tisztelt Kutatóink és Ügyfeleink!

A Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára részlegeinek

kutatótermei, kutatószolgálatai, valamint ügyfélszolgálatai

2017. augusztus 7-től 2017. augusztus 18-ig zárva tartanak.

Nyitás: 2017. augusztus 21. (hétfő)

Megértésüket köszönjük!

Felhívjuk tisztelt ügyfeleink figyelmét, hogy az MNL Baranya Megyei Levéltárának Dobó István utcai részlegében található Mecseki Szénbányák Munkaügyi Irattára költözés miatt előreláthatólag 2017. augusztus 18-ig zárva tart. Ez idő alatt személyes ügyintézésre nincs lehetőség, azonban a postai úton beérkezett megkereséseknek továbbra is eleget teszünk.

Megértésüket köszönjük!

A Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára már hagyományosan részt vesz a  Múzeumok Éjszakája című országos rendezvénysorozaton. Szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt, aki szeretne bepillantást nyerni levéltárunk kincseibe.

Helyszín: MNL Baranya Megyei Levéltára Rét utcai részleg (7623 Pécs, Rét u. 9.)

Időpont: 2017. június 24. (szombat) 18.00-tól 22.00-ig

Jelentés az Állami Egyházügyi Hivatal megbízottjának munkájáról

1952. január 1-től 1952. november 1-ig

 

Az Állami Egyházügyi Hivatal megbízottja, Zákányi József 1952. november 10-én írta meg jelentését a Művelődésügyi Minisztérium Egyházügyi Hivatalának, amelyben összefoglalja az 1952. év első tíz hónapjára vonatkozó munkáját. A jelentés egy példányát megküldte az MDP Baranya Megyei Bizottságának is. A kutatók, történészek számára a dokumentum igen hasznos forrás lehet – amelyet természetesen forráskritikával kell kezelnünk – hiszen számos adat, információ szerepel benne Baranya egyházi életére vonatkozóan.

Az egyházügyi megbízott munkáját három kérdés köré építette fel: az egyházakkal kötött „megegyezés” betartása és betartatása; a klerikális reakció tevékenységének korlátozása és visszaszorítása; a munkamódszer állandó javítása. Az említett „megegyezés”[1] értelmében az egyházaknak kötelességük volt a kormány által hozott határozatokat támogatniuk, továbbá kötelességük volt a szertartásaikat, istentiszteleteiket úgy szabályozni, hogy azok az állami feladatokat, a termelést ne akadályozzák. Mindezek ellenőrzése az egyházügyi megbízott egyik fontos feladata volt. A jelentés szerint munkáját elsősorban a megyei és járási pártszervezetek, másodsorban a megyei és járási tanácsok és a tömegszervezetek segítették.

Oldalak