Fejléces levélpapírok

Kimutatás Fazekasboda községben a leltározott ingóságokról

 

Az alábbi dokumentum Baranya megye pécsváradi járásának Fazekasboda községében készült 1948. október 20-án. Német nevek sorakoznak az iraton.

Fazekasbodára 1720 után érkeztek a Hessenből, Fuldából telepesek. Kevesen tudják, hogy Fulda bencés kolostorára, a „Fuldauer Stift”-re (der Stift  - ceruza, die Stift – az egyik német szó a kolostorra, apátságra) utalva kapta a Baranyában ismert szalámiféle, a stifolder a nevét,  amelynek készítési módját magukkal hozták a telepesek. A közhiedelemmel ellentétben esetükben tehát korántsem Stuttgart környékéről érkezőkről, azaz nem svábokról volt szó, hanem hesseniekről.

A „Fazekasboda községben leltározott ingóságokról” készült kimutatás 36 fazekasbodai lakos állatállományát, gazdasági felszerelését és bútorait sorolja fel tételesen. Szemügyre véve a kimutatást, látható, hogy az minden mozdíthatóra gondosan kiterjedt. Az adatokat felvevő tisztviselő a földhivatal dolgozója volt.

Felhívjuk tisztelt kutatóink figyelmét, hogy 2017. január 16-ától az eddigi Kutatótermi Szabályzat helyett új Kutatási Szabályzat lép életbe a Magyar Nemzeti Levéltár tagintézményeiben. Az új dokumentum részletesen szabályozza a védett adatokat tartalmazó iratok kutatásakor követendő eljárást, továbbá tartalmazza az anyakönyvi kutatás és a digitális levéltári állományban történő kutatás szabályait. A kutatási kérelmekhez benyújtandó nyilatkozatokat a mellékletek között találják.


Az új Kutatási Szabályzat és annak mellékletei megtekinthetőek a Kutatószolgálat menüpont alatt, illetve letölthető innen (pdf-formátumban).

Tisztelt Kutatóink és Ügyfeleink!

A Magyar Nemzeti Levéltár

Baranya Megyei Levéltára részlegeinek

kutatótermei, kutatószolgálatai,

valamint ügyfélszolgálatai

2016. december 21-től 2017. január 2-ig

zárva tartanak.

2017-ben az első nyitvatartási nap: január 3. (kedd)

Megértésüket köszönjük!

A hónap dokumentuma: A Fiume (Petőfi) utcai Elemi Népiskola építési...

A Fiume (Petőfi) utcai Elemi Népiskola építési dokumentumai (1928–1931)

 

Pécs oktatástörténetében kiemelkedő szerepet játszott Szieberth Róbert elemi népiskolai felügyelő-igazgató. Kezdeményezésére kevesebb, mint tíz év leforgása alatt öt új elemi iskolát alapított a város. Munkásságára visszatekintve a következőket mondta egyik interjújában: „1914-ben öt épületben, ötven tanteremben ugyanannyi tanító 3910 tanulót oktatott, ma pedig tíz iskolaépületben, 102 tanteremben folyik a tanítás, amit 104 tanerő végez.”[1] Szieberth Róbert nevéhez köthető a Gyárvárosi (1924), az Istenkúti (1926), a Bártfa utcai (1929), a Megyeri-Kertvárosi (1931) és a Fiume utcai (1931) Elemi Népiskolák alapítása. Mivel az új iskolák a város különböző peremterületein helyezkedtek el, és diákjaik zömmel a munkáscsaládokból kerültek ki, joggal érdemelte ki, a „szegények iskolaépítője” megnevezést.

Oldalak