  A Baranya Megyei Levéltár elődje, a Pécsi Állami Levéltár négy levéltári gyűjtemény (Baranya vármegye, Pécs város, Mohács város, illetve a Pécsi Székeskáptalan Hiteleshelyi Levéltárának) egyesítésével jött létre 1950-ben. E gyűjtemények története egészen az Árpád-korig visszavezethető. A török hódítás azonban nem csupán a megyeszervezetet számolta fel, hanem a magyar írásbeliség középkori emlékeit is jórészt megsemmisítette. A hódoltságot követő katonai, illetve kamarai igazgatás időszakából is csak áttételesen maradtak fenn helyi adatok, mivel 1704-ben előbb a kuruc, majd a szerb csapatok Pécs jelentős részét feldúlták, s e pusztításnak áldozatul esett városháza és levéltár egyaránt. Így folyamatosan csak a 18. század első évtizedétől maradtak fenn a vármegye és Pécs város iratai, székházaiban (a vármegye 1731-től) őrizve azokat egészen az 1950-es államosításig. Az egyesített levéltár a Király utcai volt Pénzügyigazgatóság épületében nyert elhelyezést, s ekkor kerültek ide a Baranya megyei községek polgári kori iratai, a közigazgatás és jogszolgáltatás területi szervei, a megyei és városi intézmények, testületek, és kisebb mértékben a családok és személyek iratai. Az állami levéltár 1968-ban a megyei tanács közvetlen irányítása alá került. A Baranya Megyei Levéltár - mint igazgatási feladatokat is ellátó tudományos intézmény - szakmai munkája jelentősen fejlődött, 1980-ban elnyerte a tudományos kutatóhely minősítést. 1983-ban új részleggel (Rét u. 9.) bővült, 1989-1992 között pedig - az időközben veszélyeztetetté vált - Király utcai raktárkomplexum rekonstrukciója valósult meg. 1993-ban újabb raktár (Nyírfa utca) került a levéltár kezelésébe. Az elmúlt évtizedek fejlesztései, s a tervszerű iratátvétel következtében - iratmennyiség tekintetében - az ország egyik legnagyobb vidéki levéltárává lett, őrizetében jelenleg mintegy 17300 folyóméter irat található.
 A Baranya Megyei Levéltár alaptevékenységét az 1995. évi LXVI. törvény, illetve a 10/2002. sz. NKÖM rendelet alapján végzi. A levéltár működését az 1988-1998 közötti évtizedben meghatározóan befolyásolták a raktár-rekonstrukciós munkálatok, továbbá az ún. kárpótlási törvény végrehajtásával kapcsolatos feladatok. Az épület-felújítás tekintélyes, közel kétszeres férőhely-bővítést eredményezett, az újjávarázsolt, európai színvonalú
raktárrendszer megközelítőleg 10000 folyóméter irat befogadására alkalmas.
Az 1993-as évtől mód nyílt egy több mint 4 évtizedes restancia felszámolására is, nevezetesen a volt tanácsi, helyi igazságszolgáltatási, szövetkezeti és vállalati irattárak archiválásra  érett iratainak átvételére. 1993 és 1996 között mintegy 8000 iratfolyóméternyi levéltári dokumentum beszállítására és elhelyezésére került sor a felújított raktárrendszerben. A levéltári rekonstrukció támogatása, illetve befejezése révén a megyei önkormányzat a közigazgatási dokumentáció őrzéséhez és feldolgozásához kedvező körülményeket teremtett. Ugyanakkor a kárpótlási és csődtörvényhez kapcsolódó feladatok, valamint az alaptevékenységhez gyakorta csak érintőlegesen kötődő elvárások, az iratmegőrző tevékenységen túl a közvetlen szolgáltató funkciók előtérbe kerülését - időleges primátusát - hozták magukkal. E tevékenységi kör a mintegy 420 ezres Baranya megye szinte valamennyi települését érintette. 2005-ben került a levéltár kezelésébe a Mecseki Szénbányák Munkaügyi Irattára, ahol a volt szénbányák munkaügyi iratainak őrzését, feldolgozását, kezelését és az azokból történő adatszolgáltatást végezzük. A Baranya Megyei Levéltár Alapító okirata (letölthető pdf-formátumban)
A Baranya Megyei Levéltár Szervezeti és Működési Szabályzata (letölthető pdf-formátumban) |